Bottyan Equus Hungaria Ló és Kutyaotthon

Kedves Honlap látogatók!
Még a karácsonyi ünnepek előtt jelentkezem, mert már nem tudom magamban tartani a hírt, nehogy megfeküdje egyébként is érzékeny pocakomat.
Képzeljétek, versenytársam akadt az írogatásban, úgy hogy össze kell szednem magam, bármennyire is fájdogál az a fránya patacsont a bal első lábamban. Gondozóm és gazdasszonyom, Rédei Éva, eguus.menhely.blog címen blogot nyitott az interneten, s igen szorgalmasan tudósít otthonunk ügyes bajos dolgairól, örömünkről, bánatunkról. Így hát én is nekiveselkedem, hogy szégyenben ne maradjak, s néhány mondatban beszámoljak arról, mi is történt az elmúlt hetekben itt nálunk, Őrbottyánban.

Látogatóink

Örömhírrel kezdem! Eljött hozzánk Vadon János, és kedves családja! Aki esetleg nem tudná, ki ő, annak megsúgom, hogy ő bizony TV és rádióbemondó! Látogatásuk célja időről-időre örökbefogadott lovacskájuk, azaz jómagam, Szilaj meglátogatása. János és kislánya választása rám esett, talán szomorú sorsom indította meg őket, nem tudom. Mostani látogatásukkor szerencséjük volt, mert a lovak egy része (köztük én is) , bent voltunk az istállóban, mivel megkaptuk az ez időtájban esedékes védőoltásunkat. A lényeg, hogy testközelben szeretgethették, simogathatták névlegesen örökbefogadott pacijukat, vagyis engem!  Mivel nem vagyok féltékeny típus, ( na jó, csak néha,) így jóleső érzéssel néztem a családot, ahogy egyik bokszról a másikra járták az istállót, elhalmozva rajtam kívül ló társaimat is szeretetükkel, és persze a nekünk hozott répával. Jani hírét vette az egyre szaporodó kutyafalkának, így ők sem maradtak ki az adományozásból. Vadon Virág, a kislányuk, (muszáj voltam kiírni a teljes nevét, mert annyira tetszik!!!:)) ) Ilyet! :) Vadon Virág, nagyon jóóó:) Tehát Virág, még egy kicsit bizonytalanul közelít meg bennünket, lovakat, de korát meghazudtoló viselkedéséből érzem a belőle áradó szeretetet irántunk, s állat társaink iránt, melyet úgy érzem otthonról hozott.:) Gazdáink kellemesen elbeszélgettek Janival és kedves feleségével, na nem a Class Fm Rádióról, hanem az élet számos egyéb területéről. Mi pedig aláfestő zeneként jóízűen ropogtattuk az ajándékba kapott sárgarépát.

Legelőtakarítás

Nemrégiben a Rügyek és Gyökerek Egyesület önkéntesei lepték el a legelőnket, lapáttal, gereblyével felszerelkezve. Szokásos félévi összejövetelük célja a Bottyán Equus állatotthonban, hmm... hogy is fejezzem ki magam illedelmesen, ... szóval lócitrom mentesítés, illetve legelő takarítás volt, no meg egy kis kutyasétáltatás. : ) Gazdáim nagyon örültek annak, hogy évről évre egyre többen csatlakoznak e fontos és hasznos feladat elvégzéséhez. Persze mi fittyet hányva a nagytakarításra, újra és újra az elől be, hátul ki biológiai életritmusunknak eleget téve ugyanúgy kidíszítjük a legelőt, de hát így van ez egy 43 lovat befogadó állatotthonban. Ahogy gazdáim mosolyogva mondták, ez is hozzá tartozik a lótartás szépségeihez.: )

Hmmm... hát, ha ők mondják, biztos igazuk van. Mi mindenesetre boldogan játszadoztunk, kíváncsiskodtunk a szorgoskodók között, hiszen nem mindennapos dolog, hogy kétlábúak vegyülnek el a négylábúak között a legelőn!

Ugyanazon a napon beviharzott a menhelyre egy 50 fős gyerekcsoport, kiknek már a látványától a nálunk élő összes cica eltűnt a szélrózsa minden irányában. Míg kint a legelőn lázasan folyt a munka, addig bent az istálló előtt rotyogott a paprikás krumpli. Vagy, mert önkéntes szakácsunk nagyon kitett magáért, vagy, mert a gazdasszonyom pucolta a krumpli nagy részét, ki tudja, a végeredmény, ahogy hallottam, önmagáért beszélt. (nyihaha)

Kihallgattam ám én azt is, hogy milyen szép előadást tartott gazdasszonyom a gyerekeknek az állatotthonunkról, a felelősségteljes állattartásról, melyet megkoronáztak egy kis feladat megoldásával, és a program végére egy jó kis futóversennyel. Egy szónak is száz a vége, nagyon jól és tartalmasan telt a legelőtakarító nap itt a mi kis otthonunkban!

El is gondolkodtam azon, hogy milyen jó lenne, ha egyre többen elhoznák hozzánk gyerekeiket, unokáikat egy kis sétára, s megismerkednének az itt élő állatok szomorú, de mégis jóra fordult sorsával. Annyira örülünk a látogatóknak, pláne, ha valami majszolgatni valót is hoznak magukkal. Mert mi nagyon falánk társaság vagyunk ám!

Az összes itt lakó, kicsik és nagyok egyaránt ez úton is köszönjük a Rügyek és Gyökerek Egyesület önkénteseinek a segítségét, adományaikat, melyeket a menhelyen élő lovaknak, kutyáknak, cicáknak hoztak!

Tavasszal szeretettel visszavárjuk őket, mert egy nagyon kedves, összetartó csapatot ismertünk meg bennük. Így hát csak azt nyihoghatom nekik tiszta szívből, hogy a viszont látásra nálunk, Őrbottyánban!

Jut eszembe, nagyon izgis nap volt az is, amikor nálunk jártak a Duna TV munkatársai! Mivel a Bottyan Equus Hungaria Alapítvány hírnevét öregbíti minden egyes riport, így gazdasszonyom, Rédei Éva, izgalommal készült az Alapítvány célkitűzéseinek és hivatásának bemutatására, nem rejtve véka alá hétköznapi gondjainkat sem. Kedves Honlap látogatók!A műsor megtekinthető az interneten a következő elérhetőségen:

http://www.dunatv.hu/musor/videotar?vid=716434&pid=615433

Következő oldal >>>