Képzeljétek, ide Őrbottyánba is beköszöntött ám az ősz! Olyan gyorsan és olyan hideget fújva, hogy alig győzzük szőrnövesztéssel, pedig abban mi lovak csaknem verhetetlenül gyorsak vagyunk! Na de nem akarok feleslegesen fecsegni, inkább szeretnék beszámolni nektek néhány olyan eseményről, ami gazdáimat foglalkoztatja, s így nekem, aki önkéntes hírmondójuknak csaptam fel, kutya, azaz ló kötelességem, hogy tájékoztassam az érdeklődőket arról, mi is történt nálunk, velünk az elmúlt két hónapban.

 Az állatoknak nincs ügyvédjük, s védőbeszédet sem tudnak mondani a bíróságon, hogy megvédjék magukat!

Tegyük meg helyettük mi, állatszerető emberek!

Emeljük fel szavunkat azok helyett, akik nem tudnak szót emelni magukért!

Üdvözlet a kedves honlap látogatóknak innen Őrbottyánból! Nem sok idő telt el utolsó jelentkezésem óta, de már alig bírok magammal, annyira szeretném közölni veletek az újságot! Képzeljétek, van egy új lakója otthonunknak, a neve Olgi!

Biztosan csodálkoztok, hogy ismét jelentkezem, pedig júniusban már hírt adtam magamról. Időközben azonban nagy öröm ért! Képzeljétek, ismét kint vagyok a friss levegőn a társaim között. Egyelőre még nem a legelőn, hogy fejembe ne szálljon a dicsőség, hanem az udvari karámban, de a több hónapos istálló fogság után nekem ez is maga a paradicsom!