Itt vagyok! Élek, és hála a közel egy hónapos orvosi kezelésnek és védelmezőim gondoskodásának, már senki sem mondaná meg, hogy segítőim fagyhalál közeli állapotból mentettek meg 2010. februárjában.

Talán akad az olvasók között, aki emlékszik még szenvedéseimre, amiről olvashattak a Bottyán Equus Hungária Alapítvány honlapján és egy korábbi fórumon a Lovasok.hu weboldalon.

Az elmúlt szombati napon (2010. június 26.) egy ismeretlen „elkövető" (embernek nem nevezném, egyéb, ráillő kifejezést pedig nem igazán bírna el a portál) egy fonott kosárban három macskakölyköt helyezett el édesanyámék utcájában, az egyik egy bokor tövében. A három, láthatóan jól táplált, egészséges kiscica sorsára hagyva, ijedten lesett ránk a kosárból, amikor rájuk találtunk.

Állítsa be számítógépén kezdőlapnak a http://www.keresve.hu/bottyanequus oldalt, és csupán az oldal látogatásával anyagi támogatáshoz juttathatja a Bottyán Equus Hungária Közhasznú Alapítványt.

A weblap egy Google keresőt is tartalmaz, használja minél többször, mert ezzel befolyásolhatja a reklámbevételek nagyságát és a Bottyán Equus Hungária Közhasznú Alapítvány részesedését.

Ezek az állatok egész életükben oly készségesen szolgálták az embereket, de miután gazdáik számára feleslegessé váltak, utolsó útjuk a vágóhídra vezetett volna.

A Bottyán Equus Hungária Alapítvány tagjai két kezük munkájával hozták létre ezt a lómenhelyet, ahol a rászoruló lovak szerető gondoskodásra lelnek. Ellátásuk ilyen sok mentett ló esetén már sajnos rengeteg költséggel is jár.

Jelenleg 25 ló és egy csacsi él az alapítványban. A lovakon kívűl 13 kutya, 28 cica, Parlament előtt elengedett libák, nyuszik, őzike, kecskék élnek nálunk.

Bottyán Equus Hungária Alapítvány adószáma: 18694538-2-13

A lovak iránt érzett tisztelet és szeretet késztetett arra, hogy létrehozzuk a Bottyán Equus Hungária Közhasznú Alapítványt az öreg, beteg, sérült lovakért.

Sajnos ennyi állat mellett nem igazán jut időm a hányatott sorsú védenceink napi eseményeiről nap mint nap beszámolni, de bármely érdeklődőt, látogatót, gyerekcsoportot szeretettel várunk reggel 8-tól kapuzárásig, amely általában fél 8.

Amikor véget ér a napi munka, nyújts nekem menedéket, tiszta almot és elegendő helyet az istállóban!
Adj nekem ételt és italt, és vigyázz rám!
Beszélj hozzám, mert a hangod lesz a gyeplő, légy jó hozzám, és még boldogabban foglak szolgálni, még jobban foglak szeretni!
Ne rángasd a szárat, ne nyúlj a pálcáért, amikor emelkedőhöz érünk, ne üss meg, ha nem értelek, adj időt, hogy rájöjjek, mit akarsz mondani!
Ne gondold, hogy engedetlen vagyok, ha nem azt teszem, amit te akarsz! Lehet, hogy valami nincs rendben a szerszámmal, vagy a patámmal.
Vizsgáld meg a fogaimat, ha nem eszem, talán kilyukadt az egyik, és tudod, hogy az mennyire tud fájni!
Ne köss ki túl szorosan és ne vágd rövidre a farkam, mert ez az egyetlen fegyverem a szúnyogok és a legyek ellen!
S ha eljön a nap drága gazdám, amikor többé nem lehetek hasznodra, ne hagyj éhezni, vagy fázni, és ne adj el!
Ne adj oda idegennek, vagy olyan gazdának, aki halálra kínoz és éheztet!
Légy kíméletes hozzám, és adj nekem gyors és kegyes halált...!
Isten megjutalmaz érte, most és mindörökké, hadd kérjem ezt tőled és ne gondolj tiszteletlennek, ha annak nevében kérlek, aki az istállóban született...

Ámen